Csipkeférc a valóság szövetén

    Réveteg Rajmund, okleveles zanzásító fáradtan meredt a monitorra. Irodája csendjét csak a plafonon vibráló neoncső zúgása bolygatta meg. Innom kellene egy kávét – gondolta. Rengeteg a munka, ma is muszáj lesz túlóráznom . Az a sok történet, esemény, gondolat, amit még ma zanzásítanom kell… Tovább mélázva eszébe jutott  a zanzásítási szaktanára, aki gyakran… Tovább »

    Egy drogériában vagyunk. A helyhez illően a levegőben finom illatokat érezhetünk, kellemes csend van, a vásárlók magukban olvasgatják a megvásárolandó illatszer, vagy egyéb más, a boltban kapható termékek címkéjét. Vagy csak úgy nézegetik a polcokon sorakozó flakonokat, dobozokat, üvegcséket. Nincs sok vevő az üzletben, hiszen hétfő reggel van, alig pár perccel múlt fél… Tovább »

    „Az utak, melyek innen szertefolynak, erdőmön túl az égre fölhajolnak s minden virág, fű, óra, cserje, kő egyetlen, boldog, nagy jelképbe nő s annak fényébe szőve éjszakám istent szivembe lopja a magány.”                                    Szabó Lőrinc     Már kora délután elkezdődött a petárdázás, meg a durrogtatás. Az öreg Beregi morogva dugta lábait a… Tovább »

  „A legnagyobb fegyver a mosoly és a legnagyobb erő a szeretet.” (Jet Li)       –  Felszólítom a tisztelt feleket, nyilatkozzanak a tekintetben, hogy sérelmeiket semminemű más módon rendezni nem tudják, mint párbaj útján? – húzta fel szemöldökét Kovács Miklós. A felek nem békültek. Kovács fejében megfordult, hogy tájékoztatja őket a füstnélküli párbaj… Tovább »